2010.03.20. 19:34
Alone
Annyira. borzasztóan.elképesztően.idegesítő.annyira..áhh
Olyan egyedül vagyok, hogy azt el sem lehet mondani. Itt a 7vége is, de én itthon dekkolok, és kockulok, mint valami debil gyerek.. :/
És mostanában semmi nem jön össze. Annyira szeretném már, hogy vége legyen enne az egésznek. :/
https://www.youtube.com/watch?v=rZb8CnUzUOc&feature=fvst
Olyan egyedül vagyok, hogy azt el sem lehet mondani. Itt a 7vége is, de én itthon dekkolok, és kockulok, mint valami debil gyerek.. :/
És mostanában semmi nem jön össze. Annyira szeretném már, hogy vége legyen enne az egésznek. :/
"...sokáig azt hittem, hogy érettebb vagyok a nálam egykorúaknál. Mindenki azt hitte, aki jól ismert. És ez nem is volt vita tárgya. De amint idősebb lettem, rá kellett jönnöm, hogy semmi sem jön össze, hogy minden problémát a legbonyolultabb úton próbálok megoldani, minden lehetséges dolgot elrontok. Ezek után kezdtem azon agyalni, hogy mégis mi folyik körülöttem, mit csinálok rosszul?!
Egyre többet gondolkodtam azon , hogy vajon nem én vagyok-e ehhez az egészhez túl éretlen. Egy ideig elhessegettem ezt a gondolatot, de nem tudtam kiverni onnan. Be kellett vallanom saját magamnak, hogy egész életemben csak áltattam magam, minden máshogyan van , és soha nem vettem észre a lényeget. Mindig próbáltam felnőttként viselkedni, de minden , minden valami más volt.
Az eddig életemben sohasem voltam önmagam. Nem ismerhetett meg senki, ezért állok most egyedül a világ közepén, fájdalommal, és a felismeréssel gyötörve. Minden csak rajtam múlott , de már túl késő, hogy bármin is változtathassak..."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.