2010. március 1-jét írunk. Olyan édesen indult a napom, a nap végére meg idegroncs vagyok. Hagyjanak békén az összes szóbelivel! Hagyjanak békén a csütörtöki  programokkal ! Csak  egy kicsit sztnék élni... :S 
Éééés áááh.. pff.. >.<

"... álmodtam. Imádtam azt az álmot, nem akartam felébredni sohasem, de egyszer mindenképpen muszáj. Neem akartam visszatérni a valóságba, ahol minden nyomorúságos. Csak szép lassan akartam felébredni, ehelyett csak úgy kipattant a szemem. Próbáltam elütni az időmet, de nem ment. Csak úgy kavarogtak a fejemben a gondolatok, és már ez az őrületbe kergetett.  Akartam, hogy valaki enyhítsen a magyányomon,de se közel, se távol nem volt / nincs / és nem is lesz senki.
Akkor hát ilyenkor mi értelme az életnek? 
De talán a halál sem old meg semmit;nade ha mégis?! Akkor most élet vagy halál? Nincs válasz, nincs segítség, csak magadra hagyatkozhatsz; és lehet, hogy a legrosszabb döntést fogod meghozni, de az is lehet, hogy életed legjobb döntése lesz ez..."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.